A gondolatnak és a kimondott szónak teremtő ereje van, ezért nagyon meg kell válogatnod, hogy mire gondolsz és mit mondasz! Amire erősen gondolsz, az valóra válik, ezért sosem szabad rossz, negatív dolgokra gondolnod önmagaddal kapcsolatban sem. Tudom, a régi sérelmeket, bántásokat, ártásokat, kritikákat borzasztóan nehéz magunk mögött hagyni, de muszáj.
Gondolj bele, mennyivel boldogítóbb dolog az, amikor nem ilyeneken töröd az agyad, nem ilyenre pazarolod a drága lelki energiákat, hanem mondjuk arra koncentrálsz, hogy csak jó és pozitív dolgokat gondolsz magadról és a jövődről. Mivel tudatosan nem tudod magad arra rávenni, hogy NE gondolj valamire - ne gondolj a rosszra, ne gondolj a negatívumokra, ne gondolj erre-arra-amarra, ezért inkább azt a módszert kell választanod, hogy tudatosan valami szépre és jóra gondolsz. Ez a kezdet. Tudatosan, mikor közeledik valami lehangoló, sehova se vivő, elkedvetlenítő gondolat, akkor gyors snitt, és képzeld el, hogy egy  réten ülsz, süt a nap, meleg, messze vagy minden rossztól. Csakis az lehet a hatékony, ha tudod mire kell gondolni ahhoz, hogy végeredményként ne a rosszra, negatívumokra gondolj. De mi lesz a feldolgozatlan negatívumokkal? Nem véletlenül gondolunk sokszor a régi rossz dolgokra, fel akarjuk ezeket dolgozni, meg akarjuk érteni. Ezeket nem lehet feldolgozni. El kell engedni! A valódi megoldás bennünk van: maradjunk itt, jelen, éljünk itt és most, a kellemetlenségekkel és az örömökkel együtt. Maradjunk nyitottak, éljük meg azt, ami van és csak annyit. Ne tegyünk hozzá és ne vegyünk el belőle. Így adjuk át magunkat az elengedés bölcsességével, a jelen erejének. Az ilyen gondolkodásmód azzal jár, hogy felelősséget vállalsz érzéseidért, gondolataidért, döntéseidért és tetteidért.